2011. november 14., hétfő
Na ezt vegyék jegyzőkönyvbe ...
Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a világháború után. A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván.
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar ha a hozzászólását jegyzőkönyvbe vennék-e.
- Á nem, nem kell. Csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar:
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
Megint kérdik, jegyzőkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja:
- Nem kell, csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt:
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A román küldöttnek már vörös a feje! Üvöltve kifakad:
- De hiszen akkor mi még itt sem voltunk!
Mire a magyar:
- Na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe...
2011. november 11., péntek
Minket büntetlenül rugdoshatnak? (Háromszék magyar politikusaihoz)
Tisztelt képviselőink! A választási láz hevében feledésbe merülni látszik a 2009. december 1-jei sepsiszentgyörgyi cirkusz. Önök azzal vannak elfoglalva, hogy épp melyik román párttal kössenek holtomiglan-holtodiglant, amiről mindenki tudja, hogy jó, ha egy hetet tart A román politikusok magasról tesznek ránk és Önökre. De térjünk vissza arra a témára, amiről külön-külön beszéltem mind az RMDSZ, mind az MPP képviselőivel mindeddig eredménytelenül. Nézzük a tényeket: idén nyáron Gyergyószentmiklóson rendezett "spontán tüntetést" a Noua Dreaptă nevű, köztudottan vasgárdista eszméket valló, elvakultan magyarellenes csürhe valamilyen mondvacsinált okkal, és az ottani MPP-s vezetés karba tett kézzel végignézte, sőt, utólag nyugodtan hátradőlve konstatálta: elmentek, vége! Ez volt a teszt, hogy lehet, szabad nekik. Vérszemet kapva hónapokig tervezgették és nyilvánosan bejelentették, hogy december elsején Sepsiszentgyörgyön fognak "ünnepelni". Ez volt a második lépés, az újabb teszt, hogy meddig mehetnek el. Az Önök részéről annyit érzékeltünk, hogy elhatárolódtak, a polgármesterünk kiutasította őket a városból, ami ugyan fellépésnek számít, de utólag visszanézve körülbelül annyit ért, mint holt lovon a patkó Jöttek vagy százötvenen, részeg randalírozással hosszan ordítoztak a városon, aztán, amikor úgy hozta az úri jókedvük, leléptek. Mi meg örüljünk, hogy elmentek, ugye, tisztelt RMDSZ-es vezetés? Az interneten a legnagyobb videomegosztón egyre-másra rakják fel sepsiszentgyörgyi "sikeres megmozdulásuk" bizonyítékait, nyíltan bozgoroznak, és szervezik a következő, ezúttal Csíkszeredában esedékes duhajkodásukat. Szándékukban áll rendszeresíteni a székelyföldi "kiruccanásokat", ez jó viccnek, érdekes időtöltésnek látszik számukra Megtehetik, mert senki nem tesz semmit ellenük! Amint tudjuk, december elsején a Magyar Gárda Székely Szakasza koszorút szeretett volna letenni a kolozsvári Mátyás-szoborhoz, és megemlékezni a Székely Hadosztály megalakulásáról. Arról a Székely Hadosztályról, amely 1918. december 1-jén alakult a románok ellen, és amelynek tudtommal egész Erdély területén nincs egyetlen emlékműve sem! Szégyen! Mi, sepsiszentgyörgyiek évek óta szorgalmazzuk ezt, de eddig mindig süket fülekre találtunk. Nos, a Magyar Gárda tagjait elhurcolták, és csendzavarásért (!) büntették meg 50 000 lejre. Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy békés lakosságára rárontó, minősíthetetlen módon viselkedő csürhe rendőri felvezetéssel, hangos bozgorozással randalírozhatott büntetlenül. A főszervező Lăcătuşu a mai napig eszi a székely kenyeret, felmarkolja a mi adónkból származó fizetését, és röhög a markába megúszta! Ő is! Önöknek nem az lenne a kötelességük, hogy kivizsgálást kezdeményezzenek azok ellen, akik egy békés kisváros lakosságát megtámadták? Az önvédelem Istentől kapott jogunk, sőt, kötelességünk! Önök a demokratikusan megválasztott képviselőink. Ennyit nem várhatunk el Önöktől, hogy tegyék a dolgukat? Tisztelt magyar képviselőink! Én mint választópolgár minden egyes szavazáskor ott vagyok az urnáknál, és igyekszem a Nemzetünk számára legmegfelelőbb képviseletet biztosítani. Nekem gyerekeim vannak, és ebből kifolyólag kötelességeim. Önök minden kampánykor megígérik nekünk a Fiastyúkot csibéstül. Aztán sikeresen elérik a céljukat, és ahelyett, hogy annak a közösségnek az érdekeit szolgálnák, amely bizalmat szavazott Önöknek, egymásnak esnek, és arra fordítják az energiájukat, hogy egymást ütik-vágják, mi pedig itt vagyunk kitéve soviniszta támadásoknak, mert Önök épp egymással háborúznak! Ezúton követelem, hogy mielőbb indítsanak kivizsgálást Lăcătuşu és az összes ideszállított futballhuligán ellen, valamint követelem, hogy fejenként annyi büntetést kapjanak, mint a Magyar Gárda tagjai! Amennyiben a közeljövőben nem indul meg a kivizsgálás és az eljárás, úgy aláírásokat fogok gyűjteni, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselőjéhez, Szegedi Csanádhoz fogok fordulni segítségért, hogy emelje fel a szavát értünk, mert nekünk nincs sem helyi, sem európai parlamenti képviseletünk. Tisztelt képviselőink! A Noua Dreaptă állami támogatással, nagyromániás szervezésben taposhatott a mi önérzetünkön! Amennyiben Önök nem teszik a dolgukat, úgy azt mondom: hallgatólagos magyar beleegyezéssel. Mert vétkesek közt cinkos, aki néma.
Sántha Éva, Sepsiszentgyörgy (2009. december 11., péntek: Nyílttér)
2011. november 10., csütörtök
A székelyek elmagyarosítása
Ősromán föld ősromán lakói Tessék csak Románia térképére nézni! A székelyek által lakott terület - a térkép szerint - az ország szíve. Hogyan lehet idegen szívvel élni!? Egyszer és mindenkorra a székelynek meg kell tanulnia azt, hogy ez "ősi román föld". Ők románok, hisz az egyik "tudományos munka" szerzője, G. Popa- Lisseanu megírta, idézem: "az antropológia tanai szerint semmi különbség sincsen köztük (székelyek) s közöttünk (románok). Az eredete a székelyeknek egy a románokéval", sőt, a "románok vére vegyelemezve ugyanaz, mint a székelyeké". Nem lehet véletlen, hogy Nyárád- szeredában, a hajdani székely mezővárosban a gazdasági nyomor közepette néhány száz románnak a központban, a városka parkjában akarják felépíteni a harmadik román templomot. Nos, az ortodox templomoknak valóban a székely települések központjában a helyük! Természetesen nem azért, hogy az átutazó a települést románnak vélje, nem. Hanem abból a praktikus meggondolásból, hogy így a székely hamarabb rátalál ősi gyökereire. Milyen dolog az, hogy a székely, miközben jóízűen majszolja a drága, friss és foszlós belű, meleg román cipót, arcátlanul területi önkormányzatot követel? Hát nem szemtelenség még a gondolata is annak, hogy ők az ország szívében meg akarnak maradni székelynek? Mindezt akkor, amikor a világtörténelemben páratlan gyorsasággal sikerült Erdélyt megszabadítani a német lakosságtól, a magyarok által többségben lakott városokat, régiókat elrománosítani. Mi az, hogy a gyanútlan külföldi turista, ha a hosszú út során elszendereg, és a kocsi eljut a székelyek földjére, egyszerre csak idegen tájakon találja magát? Milyen aljasság is lenne az, hogy a megfáradt turista angol-román szótárt szorongatva érdeklődne az "úgynevezett" székely településeken, ahol nem biztos, hogy megértenék, mert ők is gyatrán beszélnek románul. A turista nagy-nagy szerencséjére a székelyek a történelmük során balkezesek voltak, és nem értettek a fegyverforgatáshoz, így a székely falvak rendőrei román anyanyelvűek! (Persze, ha a székelyek akarnák, ők is kaphatnának rendőri kiképzést. Nem kellene elmenniük innen, mert Sepsiszent-györgyön vadonatúj rendőr- akadémia működik. Hogy nincs magyar nyelvű képzés, önálló tagozat, érthető! Nem azért, mert a székely megbízhatatlan, vagy másodrangú állampolgár, a balkezesség mellett talán a magyar nyelv nem alkalmas a rendőrképzésre.) Visszakanyarodva a turistához. Őt a román rendőr megnyugtathatja. Elmagyaráz-hatja, hogy jó helyen tapicskol. Azaz "ősromán földön". Az ősromán lakók csak rövid ideig fognak nyelvzavarban idétlenkedni, mert még néhány évtized, és már folyékonyan beszélnek majd ősi nyelvükön. Ezért is nem dukál nekik állami egyetem. Különben is, már jól gagyognak románul. Tessék csak elmenni a zöldségpiacra, amikor a pungába beteszik az ardét, a vinetét stb. Különben elképzelhetetlen e régió autonómiája! Ez azért nem lehetséges, mert akkor fuccs a nagy álomnak, az egységes és homogén álomképnek. Márpedig szegénység ide, vagy oda, ez a legfőbb cél! Az elmagyarosítás A hazugságból font szennyet, tódításokat szemrebbenés nélkül ragozzák- habozzák. Újabban a tévé ernyőin feltűnt Vadim mellett egy mitugrász, aki önmagát történésznek titulálja. Ő azt is tudja, hogy a székelyek nemrég, az elmúlt két évszázadban magyarosodtak el. Hogy ez miként valósult meg a trianoni diktátum előtti és utáni években - román uralom idején -, csak találgatni lehet! Bizonyára a hőbörgő magyar nacionalizmus által kialakult egy olyan lelki betegség, amely milliós tömegek gondolkodását befolyásolja. A tévéadásban a magas röptű történészi eszmecserét hallgatva, az erdélyi magyarság nacionalizmusát is próbálom elképzelni. Bizonyára tervszerűen, rajtaütésszerűen, egy-egy idegenforgalmi expedíciót szervezve (ki)rándultak Székelyföldre. Makacsul kitartottak a cél megvalósítása mellett. Kezdetben, a Trianon utáni évtizedekben lóháton, szekéren, gyalog, biciklin, ki ahogy tudott, úgy érkezett. Később már autóval, autóbusszal stb. Rendületlenül jöttek-mentek Székelyföldön, a "törökök" között, fenyegetőztek, törökbúzára térdepeltették őket, talán még a Duna-csatornához való deportálást is emlegették. Addig-addig erőszakoskodtak, amíg a székelyek megelégelték a zaklatást, és magyarok lettek. Az anyaországiak az államhatáron nehezen juthattak át, gondolok a híres Károly erődrendszerre, amelyet a két világháború közötti években a magyar invázió feltartóztatására emeltek. Köztudott, hogy 1920-ban, amikor Trianonban a románok visszavették az ősi, a több ezer éves dákó- román területet, Erdélyt, így Székelyföldet is, a magyarok nem nyugodtak ebbe bele, nem mondtak le az idegen területekről, amelyet csupán a honfoglalástól, 895-től 1920-ig, csekély 1025 éven át bitoroltak, ezért épült az említett védvonal. Később, az 1940-es évek végén, a Sztálin-orgona győzelemittas harsogása után a leeresztett vasfüggöny akadályozta az alföldi magyarok átkelését a határon, így a székelyek elmagyarosításának piszkos munkáját az erdélyi magyarok követték el. Mielőtt hurrázni kezdenénk azon, hogy az erdélyi magyarság képes volt - román uralom alatt - Székelyföldet elmagyarosítani, nézzük meg, mi történt az általuk lakott régiókban, hajdanán színmagyar nagyvárosokban. Úgy tűnik, hogy jobban tették volna, ha odahaza csücsülnek, mert amíg Székelyföldön turnéztak, "magyarosították" azt, addig a saját lakhelyük valóban elrománosodott. Ebbe besegített 800 000 moldvai és a nagyszámú havaselvi, aki a Kárpátokon túlról telepedett Erdélybe. Nos, a tévében elhangzó történelmi érvekből ez az egy is elég, mert jól szemlélteti a beteges propagandát. Kik a székelyek? Lélekszámuk 750 000 főre rúg. Az önmagukat székelynek vallók mindig büszkék voltak a történelmükre, szabad emberi státusukra, hun származásukra. A krónikák a magyarokhoz csatlakozott népként ismerik őket. A székelyek, amióta a történelemben az oklevelek jegyzik, mindig magyarul beszéltek. A köztudat szerint a székelyek a magyar nemzet legmagyarabb csoportját alkották. A székelyek által lakott területet nevezik Székelyföldnek, ahová a XII- XIII. században telepedtek le. Ez egy olyan történelmileg és etnikailag kialakult régió, történelmi táj, ahol magyarul beszélnek. Székelyföld soha nem volt "ősi román föld"! Köz-igaz-gatásilag és államjogilag 1920-ban csatolták Romániához. Székely-föld a székelyek szűkebb hazája, szülőföldje. A nevének használatát akadályozók egy népcsoportot gyaláznak, sértenek, amely nem szolgálja a román-magyar együttélést! Szerző: Kádár Gyula
A Székely Gárda felhívása
A Székely Gárda Mozgalom tudomására jutott, hogy a Noua Dreapta nevezetű magyargyűlölő szervezet december elsején Csíkszeredába készül és ott felvonulást tervez. Tiltakozásunkat fejezzük ki a város vezetősége és a hatóságok fele, mert ez a szervezet a román állam nemzeti ünnepének leple alatt tervez olyan felvonulást tartani, amely csakis a feszültségkeltés és megfélemlítés eszköze lehet. Ugyanakkor tiltakozunk a kettős mérce újbóli alkalmazása ellen, mert évek óta a fent nevezett szervezet tagjainak felvonulását mindig kedvezményezték és biztosították, miközben mozgalmunk tagjait rendszeresen meghurcolták, különböző megemlékezések és rendezvények alkalmával, pénzbeli büntetésekkel is sújtva őket. Ezek közül a két legjelentősebb alkalom a 2009 és 2010 december elsejei kolozsvári megemlékezések résztvevőinek meghurcolása, első alkalommal 50000 RON büntetéssel sújtva a megemlékezésen rendezőként szereplő Balázs Pál Gergelyt, majd 2010-ben a megemlékezésre készülő 8 személyt, még a megemlékezés előtt elhurcolták, megalázni próbálták és összesen 20000 RON (ebből egyik szervező 10000 RON, míg a másik 5000 RON) pénzbüntetéssel sújtották. Az első alkalommal kiszabott büntetést a bíróság, jogtalannak ítélve, eltörölte, míg a második alkalommal kiszabott büntetések fellebbezése folyamatban van. Ugyanazon napokon a ND Sepsiszentgyörgyön, valamint Marosvásárhelyen vonult fel a Román Csendőrség biztosításával (utóbbi helyszínen törvényellenesen). A mozgalmunk tagjai által bejelentett több rendezvényt, a hatóságok nem engedélyeztek azóta sem, bizonyos hamis okokra hivatkozva. Követeljük, hogy az illetékes szervek, jelen esetben a törvények ismeretében, akadályozzák meg az említett szervezet felvonulását a Székelyföld szívében. Nem türhetjük tovább, hogy a Székelyföld érdekében megmozduló szervezetek minden alkalommal jogtalanul akadályozva vannak, míg egyéb, a Székelyföld gyarmatként való megtartásában mesterkedő szervezeteket és személyeket törvényellenesen előnyben részesítik. Ezúton felhívást intézünk minden székely és magyar hazafi, valamint a Székelyföld sorsát szívén viselő emberek fele, hogy december elsején jelenlétünkkel tiltakozzunk a felvonulás ellen és kötelezzük az általunk, érdekeink képviseletére megválasztott embereket, legyenek azok bármilyen párthoz tartozóak, a feladataik teljesítésére és nemzeti jogaink érvényesítésére.
2011. november 9., szerda
Buli van Jack!
Gyün az oláh ...
http://tuburluimihai.blogspot.com/2011/11/joi-1-decembrie-900am-100pm-locatia.html
http://deveghepatriei.wordpress.com/2011/11/09/avram-iancu-ne-cheama-la-miercurea-ciuc-pe-1-decembrie-2011-ce-credea-ungurul-iredentist-ca-a-ramas-ardealul-la-cheremul-lui-tinerii-nationalisti-nu-vor-lasa-niciodata-tara-de-izbeliste/
http://tuburluimihai.blogspot.com/2011/11/joi-1-decembrie-900am-100pm-locatia.html
http://deveghepatriei.wordpress.com/2011/11/09/avram-iancu-ne-cheama-la-miercurea-ciuc-pe-1-decembrie-2011-ce-credea-ungurul-iredentist-ca-a-ramas-ardealul-la-cheremul-lui-tinerii-nationalisti-nu-vor-lasa-niciodata-tara-de-izbeliste/
2011. október 31., hétfő
Tisztelt íjfeszítők!
Szeretettel meghívlak, Gidófalvára, az Olt martjára a Szilaj egyesület első
íjászversenyére, november 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel.
Feliratkozni 9 órától lehet a helyszínen, a falu bejáratától az Olt
folyásának irányába haladva, a folyó bal partján, a régi kavicsbánya
területén - ki lesz táblázva az útirány.
A versenyen tradicionális íjjal és legalább 3 nyílvesszővel lehet részt
venni - ezek lehetnek fa, alumínium, vagy karbon vesszők.
Részvételi díj: 10 Ron, ebben benne foglaltatik egy adag babgulyás - edényt,
evőeszközt kéretik hozni.
Nézők 3 Ron-ért szintén kaphatnak egy adagot.
Ital (üdítő, szeszes) a helyszínen lesz vásárolható.
Hagyományőrző viselet szívesen látott!
A gyalogos verseny után aki szeretne, részt vehet egy rövid lovasíjász
versenyen.
Ez mindössze egy futamból fog állni.
Lovat mi biztosítunk, lehet választani a szőrén, vagy lovasíjász nyeregben
lovaglás között.
Kérlek továbbítsátok ezt a meghívást más tradicionális íjászoknak is!
A részvételről legkésőbb november 3-ig, csütörtökig legyetek szívesek,
értesíteni.
Isten áldjon!
A Szilaj hagyományőrző egyesület íjászai nevében
Kövér György
Szeretettel meghívlak, Gidófalvára, az Olt martjára a Szilaj egyesület első
íjászversenyére, november 6-án, vasárnap 10 órai kezdettel.
Feliratkozni 9 órától lehet a helyszínen, a falu bejáratától az Olt
folyásának irányába haladva, a folyó bal partján, a régi kavicsbánya
területén - ki lesz táblázva az útirány.
A versenyen tradicionális íjjal és legalább 3 nyílvesszővel lehet részt
venni - ezek lehetnek fa, alumínium, vagy karbon vesszők.
Részvételi díj: 10 Ron, ebben benne foglaltatik egy adag babgulyás - edényt,
evőeszközt kéretik hozni.
Nézők 3 Ron-ért szintén kaphatnak egy adagot.
Ital (üdítő, szeszes) a helyszínen lesz vásárolható.
Hagyományőrző viselet szívesen látott!
A gyalogos verseny után aki szeretne, részt vehet egy rövid lovasíjász
versenyen.
Ez mindössze egy futamból fog állni.
Lovat mi biztosítunk, lehet választani a szőrén, vagy lovasíjász nyeregben
lovaglás között.
Kérlek továbbítsátok ezt a meghívást más tradicionális íjászoknak is!
A részvételről legkésőbb november 3-ig, csütörtökig legyetek szívesek,
értesíteni.
Isten áldjon!
A Szilaj hagyományőrző egyesület íjászai nevében
Kövér György
2011. október 28., péntek
Megszámláltattam és székelynek találtattam
Magvető havának 27. napján elérkezett az a nap amikor összeszámlálták kis családomat a 2011-es nagy népszámlálás keretében. Szóltam a számláló biztosnak, hogy szeretném majd lefényképezni a vallomásomat, amibe ő bele is egyezett, hiszen végül is saját adataimról van szó. Ugyanakkor közöltem, hogy a személyi igazolványom nincs a közelben, de bediktálom a személyi numerikus kódot amikor kell, mert kívülről tudom. Megkezdődött a vallatás: lakás, benne lakók és elértünk a saját személyes lapomhoz, ahol személyemről nyilatkozhattam. Nem is volt probléma vele, mindaddig amíg a számláló biztos oda nem ért, hogy nemzetiségem és automatikusan kezdte kitölteni: "MAGHI". Szóltam, hogy az úgy nem lesz jó, kicsit meghökkenve visszakérdezett: "Hát miért nem?" Szóltam, hogy: "Azért, mert én székelynek vallom magam." Új lap, újraírás. Közben azért szólt, hogy a személyimet csak kerítsem elő, mert nem bízik bennem, hogy Csíkszeredában születtem. Irány a kocsim, kivettem a személyi igazolványt, vissza a lakásba. A számlálóbiztos telefonon beszél. Kiderül, mégsem szabad lefényképeznem a számláló papírra vezetett adatokat. Ezt mondták a központban. Később visszahívják: nem erőszakoskodom-e vele véletlenül? (Nem-e szekesztráltam?) Még később visszahívják: ha akarom fényképezzem le a papírt, majd ők jönnek és "rendezik" utólag. Szólok, hogy lefényképezném, de nem akarok sem neki, sem magamnak problémát. Vissza a papírhoz. Megint elérünk a nemzetiséghez, székelynek vallom magam. SECUI - 1103 Kérdezi: "Anyanyelve is székely?" Nemlegesen válaszolok, majd pontosítok: "Magyar". MAGHIARA - 1100 "Vallása?" "Őskeresztény." Adja a lapot: "Válasszon?" Életem társának unszolására "Római-katolikus" lesz belőlem, ha már annak kereszteltek. Így lettem "római-katolikus" még 10 évre. Nem mintha Rómához valami köze is lenne az én hitemnek. Továbbá kicsit összesűrítve: asszony + 2 gyermek, mind székely. 4 székely, magyar anyanyelvvel. Mi megtettük a tőlünk telhetőt. Valld magad székelynek!
2011. október 27., csütörtök
Székelymagyar vagyok! Nemzetiségem székely, Anyanyelvem magyar!
KÖZLEMÉNY
2011 szeptember 30-án Gyergyócsomafalván ülésezett a Székely Székek Fóruma.
A Fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a mai Székelyföldön élő több mint 600 000 –es lélekszámot számláló Székely Nép ma is létező valóság, évezredes történelmi múlttal és önigazgatási hagyományokkal rendelkező történelmi közösség, mely önmagát mindig székelynek vallotta, és ma is annak vallja.
Aggodalommal állapítjuk meg, hogy az erdélyi magyar pártok pártérdekektől vezérelve a népszámlálást megelőző kampányukban a székely nép önazonosság tudatát gyengítő és sértő módon a "székely önazonosság tudatot" "regionális tudatnak" állítják be. Ezzel nemcsak az egyén jogát sértik meg identitása szabad megvallásában, de tagadják a Székely Nép mai létezését, és súlyos következményként, veszélybe sodorják önrendelkezési jogának érvényesítését, így Székelyföld területi autonómiájának megvalósítását.
Egyetlen politikai pártnak, civil szervezetnek sincs joga arra, hogy a régi parancsuralmi, kényszerhatalmi felfogás szellemében olyan nyilatkozatokat tegyen, mely zavart keltve megkérdőjelezi a székelyek azon jogát, hogy székelynek vallják magukat.
A székely nép megmaradásának egyetlen járható útja önrendelkezési jogának érvényre juttatása. Ezt lehetetlen megvalósítani székelymagyar önazonosságú közösség nélkül.
Tisztelettel fordulunk a politikai és civil szervezeteinkhez, hogy politikai és pártérdekeket félretéve, tartsák tiszteletben a székely nép minden tagjának, Székelyföld minden lakójának emberi méltóságát önazonossága szabad megvallása és vállalása tekintetében.
Javasoljuk a széki székely tanácsoknak, hogy tűzzék napirendre, és alakítsák ki álláspontjukat közképviseleti szerepüknek megfelelően székelymagyar önazonosságuk vállalását illetően.
Ismertessék, hogy a népszámlálási módszertan szabályai és magyar anyanyelvük alapján a külön etnikumként jegyzett székelyek az összesítéskor a romániai magyarság létszámában fognak szerepelni!
A résztvevők egyet értettek a "Székelymagyar vagyok" dokumentum tartalmával, mely mellékletét képezi jelen közleménynek.
Gyergyócsomafalva, 2011. szeptember 30.
A Székely Székek Fóruma
nevében
Borsos Géza ülésvezető
1. Kik vagyunk? Székelymagyarok vagyunk, Csaba királyfi népe. Őseink
Urunk születése után már a IV. században ősi szülőföldjükön, Erdélyben, a
Székelyföldön éltek, testvérként fogadva Árpád honvisszafoglaló
magyarjait. A trianoni diktátummal megkérdezésünk nélkül szakítottak el
Magyarországtól és csatoltak Romániához.
2. Mit akarunk? Egyszer és mindenkorra vissza akarjuk állítani Székelyföld évszázadokon át működő önigazgatási, önkormányzási rendszerét, területi autonómiáját, újra akarjuk teremteni a Székely Hazát!
3. Mire alapozzuk követelésünket? A székely székek önállóságára épített ezeréves önigazgatási hagyományainkra és a székely népnek a minden népet megillető önrendelkezési jogára, amelyet a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség is elismert
4. Székelyföldön kit illet meg a döntés joga? Székelyföld őshonos lakosságát, a székely népet, mely népszavazáson nyilvánította ki, hogy ősei hagyományaira támaszkodva élni akar a népeket megillető önrendelkezési joggal, és ennek a szellemében követeli Székelyföld területi autonómiáját!
5. Miért fontos a népszámláláskor székelymagyar önazonosságunk megvallása?
Etnikai hovatartozásunk székely, anyanyelvünk magyar.
A székely nép él! Székelyföld örök!
Gyergyócsomafalva 2011. szeptember 30.
A Székely Székek Fóruma
2011 szeptember 30-án Gyergyócsomafalván ülésezett a Székely Székek Fóruma.
A Fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a mai Székelyföldön élő több mint 600 000 –es lélekszámot számláló Székely Nép ma is létező valóság, évezredes történelmi múlttal és önigazgatási hagyományokkal rendelkező történelmi közösség, mely önmagát mindig székelynek vallotta, és ma is annak vallja.Aggodalommal állapítjuk meg, hogy az erdélyi magyar pártok pártérdekektől vezérelve a népszámlálást megelőző kampányukban a székely nép önazonosság tudatát gyengítő és sértő módon a "székely önazonosság tudatot" "regionális tudatnak" állítják be. Ezzel nemcsak az egyén jogát sértik meg identitása szabad megvallásában, de tagadják a Székely Nép mai létezését, és súlyos következményként, veszélybe sodorják önrendelkezési jogának érvényesítését, így Székelyföld területi autonómiájának megvalósítását.
Egyetlen politikai pártnak, civil szervezetnek sincs joga arra, hogy a régi parancsuralmi, kényszerhatalmi felfogás szellemében olyan nyilatkozatokat tegyen, mely zavart keltve megkérdőjelezi a székelyek azon jogát, hogy székelynek vallják magukat.
A székely nép megmaradásának egyetlen járható útja önrendelkezési jogának érvényre juttatása. Ezt lehetetlen megvalósítani székelymagyar önazonosságú közösség nélkül.
Tisztelettel fordulunk a politikai és civil szervezeteinkhez, hogy politikai és pártérdekeket félretéve, tartsák tiszteletben a székely nép minden tagjának, Székelyföld minden lakójának emberi méltóságát önazonossága szabad megvallása és vállalása tekintetében.
Javasoljuk a széki székely tanácsoknak, hogy tűzzék napirendre, és alakítsák ki álláspontjukat közképviseleti szerepüknek megfelelően székelymagyar önazonosságuk vállalását illetően.
Ismertessék, hogy a népszámlálási módszertan szabályai és magyar anyanyelvük alapján a külön etnikumként jegyzett székelyek az összesítéskor a romániai magyarság létszámában fognak szerepelni!
A résztvevők egyet értettek a "Székelymagyar vagyok" dokumentum tartalmával, mely mellékletét képezi jelen közleménynek.
Gyergyócsomafalva, 2011. szeptember 30.
A Székely Székek Fóruma
nevében
Borsos Géza ülésvezető
Székelymagyar
vagyok!
Nemzetiségem székely,
Anyanyelvem
magyar!
2. Mit akarunk? Egyszer és mindenkorra vissza akarjuk állítani Székelyföld évszázadokon át működő önigazgatási, önkormányzási rendszerét, területi autonómiáját, újra akarjuk teremteni a Székely Hazát!
3. Mire alapozzuk követelésünket? A székely székek önállóságára épített ezeréves önigazgatási hagyományainkra és a székely népnek a minden népet megillető önrendelkezési jogára, amelyet a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség is elismert
4. Székelyföldön kit illet meg a döntés joga? Székelyföld őshonos lakosságát, a székely népet, mely népszavazáson nyilvánította ki, hogy ősei hagyományaira támaszkodva élni akar a népeket megillető önrendelkezési joggal, és ennek a szellemében követeli Székelyföld területi autonómiáját!
5. Miért fontos a népszámláláskor székelymagyar önazonosságunk megvallása?
- Először: Így tehetjük nyilvánvalóvá a külvilág és a román hatalom előtt, hogy mi székelyek szülőföldünkön, a Székelyföldön őshonos nép vagyunk, és nem nemzeti kisebbség!
- Másodszor: A Székely Népet számbelileg is felmutatva önrendelkezési harcunkat nemzetközi üggyé avatjuk!
- Harmadszor: A minden népet megillető önrendelkezési jog biztosít nemzetközi jogi alapot a székely nép önrendelkezési harcának, Székelyföld területi autonómiájának megvalósításához!
- Negyedszer: Önbecsülésünk, önazonosságtudatunk és a történelmi igazság érdekében!
Etnikai hovatartozásunk székely, anyanyelvünk magyar.
A székely nép él! Székelyföld örök!
Gyergyócsomafalva 2011. szeptember 30.
A Székely Székek Fóruma
2011. október 20., csütörtök
„És a székely autonómiát kik akarják?" – Tudósítás a jövőből
2012. július 28., szombat, 11 óra, Tusnádfürdő, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Bár nem hívták meg, Traian Basescu államelnök előző este bejelentette, jelen lesz az Orbán Viktor, Tőkés László és Toró T. Tibor részvételével tervezett zárórendezvényen. A téma az autonómiára terelődik. A viszonylag kisszámú közönség első soraiban a résztvevők fehér papírlapokat emelnek a magasba ezzel a felirattal: AUTONÓMIÁT SZÉKELYFÖLDNEK! Egy adott pillanatban az elnök a pódiumra hív egy ilyen lapot tartó hölgyet, aki Székelyföld térképét ábrázoló pólót visel, és megkérdezi: „Hölgyem, ön milyen nemzetiségű?” „Magyar, természetesen”. „És mondja kedves, a székely autonómiát kik akarják? Az a 200 személy, aki székelynek vallotta magát a népszámláláson?”
(Forrás: erdely.ma)
2011. október 3., hétfő
Egyik szemem sír, a másik nevet ... (Nem vicc)
A fecske hazaérkezik kisfiával Afrikából, leszállnak egy ágra és üldögélnek. Egyszer megszólal az öreg fecske.
- Látod fiam azt a fészket ott az eresz alatt? Abban a fészekben születtél te, én, nagyapád, dédnagyapád, üknagyapád, és azt szeretném fiam, hogy a te gyerekeid és az ők unokáik is abban a fészekben szülessenek.
Erre kidugja a fészekből a fejét egy veréb: Ce tot vorbiti acolo? (Mit beszéltek ott? (román))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
