Világi vagy egyházi szellemi világörökség?

A közelmúltban a kulturális tárca megkezdte a csíksomlyói búcsú világörökségé válásának eljárását, amit a ferences rend, csak a pogány hagyományok hangsúlyozása nélkül támogatna. Az eddig elkészült dokumentáció azonban a ferences szellemiség, és a búcsú egyházi vonatkozásai mellett emlékeztet arra is, hogy a Mária-tiszteletnek pogány gyökerei is lehetnek. Az UNESCO-nak küldött első dokumentációban a vallási jelleg hangsúlyozása mellett sokszínű kulturális rendezvényként mutatják be a búcsút. A ferencesek nem értenek egyet azzal, hogy a búcsús keresztaljákkal együtt, a napimádás, illetve más, a katolikus egyházhoz nem kötődő jelenségek is nemzetközi védelemben részesüljenek. A helyes út, mint általában a két álláspont közt található, hiszen a kulturális minisztérium ajánlásának a végkifejlete az lenne, hogy a búcsú alkalmával a környéken mindenféle, az eseménnyel semmi kapcsolatba nem hozható, tárgyak és szolgáltatások kiárusítása is a világörökség részévé válna. Ugyanakkor, ha a ferencesek ajánlását és kérését vesszük csak figyelembe, akkor a csíksomlyói búcsú elődjének, ősének nevezhető Somlyó hegyhez köthető, ősvallású táltos szertartások megtagadását jelentené. Márpedig egy nép a hagyományaiban él és azokat fel kell vállalnia, főleg ha azok egy dicsőséges, nagyszerű múltat hírdetnek. Nem vehetünk egy fát alkotó darabjaira és külön-külön részenként óvjuk, ha csak a lombkoronájára figyelünk oda, de a gyökerét nem védjük, mint ahogyan azt a ferencesek szeretnék, akkor elhal az a fa, viszont ha a fával együtt a férgeket is megvédjük, ahogyan az a kulturális minisztérium ajánlásában található, akkor ugyancsak elpusztul az a fa.