2011. november 30., szerda

Megszámláltattunk és kevésnek találtattunk!


A 2011-es romániai népszámlálás legnagyobb csalása a székely nép statisztikai eltüntetése.

Jelen állásfoglalás aláírói, hasonlóképpen a Székely Nemzeti Tanács küldöttei és minden öntudatos székely ember tudtuk, hogy a népszámlálás egyedi alkalom arra, hogy az önrendelkezés útjára lépett székely nép statisztikailag is felmutassa magát a román hatalomnak és Európának egyaránt.
   1. Általánosan ismert volt, hogy a 2011-es népszámlálási szabályzat előírásai alapján a székelyeket (secui-1103-as, ungur- 1102-es és maghiar-1101 kódszámokkal) a magyar -1100 gyűjtőkód alatt összesítik és a magyar etnikum főcsoportjába, sorolják!
   2. A politikai pártok (RMDSZ, MPP és EMNP), a SzNT elnöke és az egyházak összefogásával szervezett és az írott és elektronikus lakájsajtó által felerősített propaganda, amely a székelyeket „székelymagyar” identitásuk megtagadására biztatta hazugságokon alapult, és súlyosan félrevezette nem csak a székely embereket, de általában a közvéleményt is.
   3. Ennek a székelyellenes propagandának legfontosabb és kézzelfogható eredménye egy évezredes történelmi közösségnek, a székely népnek a statisztikai eltüntetése lett!
   4. A székely nép statisztikai eltüntetése a nemzetközi jogalapját szünteti meg a székelység önrendelkezési törekvéseinek.
   5. Az úgynevezett „székelyföldi magyarság” autonómia igénye a kisebbségi jogok kategóriájába sodródik és a román hatalom jóindulatára bízatik!
   6. Az egyszerű emberek ezen a szándékos félrevezetése súlyos károkat okozott a székelyek önbecsülésében, gyengítette a közösségi szolidaritás érzését, csorbította emberi jogukat önazonosságuk szabad megvallását illetően.
   7. A székely nép, mai létének tagadásával súlyosan sérült a székelység önrendelkezésre alapozott, kialakulóban levő jövőképe.

   Tudatában voltunk annak, hogy a népszámlálás igazi tétje számunkra a székely nép önazonosságtudatának megerősítése és ez által jövőképének megalapozása. Azt is tudtuk, mert mutatkoztak a jelek, hogy ebben, mint általában a székely nép történelme során csak önmagunkra számíthatunk!
   Abban bíztunk, hogy a 2003-ban létrejött Székely Nemzeti Tanács, mint a székely nép közképviselete, vállalva identitásából fakadó kötelezettségét felhasználja az ingyen kínálkozó alkalmat és legfőbb szószólója lesz annak, hogy a hivatalos statisztika eszközével is felmutassa a román hatalomnak és a világnak, hogy a székely nép ma is létező, élő közösség.
   Bizalmunkat erősítette az a tény, hogy a Ditrói Székely Nemzetgyűlés határozata és a véghezvitt belső népszavazás kötelezte a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy a népek önrendelkezési jogának érvényesítése útjára vezesse a székely népet szabadságának visszaszerzése érdekében!
   Azt reméltük, hogy nyíltan megvallva történelmileg meghatározott székely népi identitásunkat, székelymagyar nemzeti elkötelezettségünket, statisztikailag is megjelenítve a székely népet, döntő jelentőségű lépést tehetünk az önrendelkezés útján!
   Minden tájékozódott ember számára a népszámlálási módszertan ismeretében teljesen világos volt, hogy a székely etnikum alcsoportja lesz a magyarnak. Következésképpen a székely nép létezésének statisztikai felmutatása semmilyen, statisztikailag kihasználható „magyarságellenes” veszélyt nem rejtett magában.
   Ami viszont ezzel szemben történt, az, mindannyinkat meglepett és végtelenül elszomorított! Izsák Balázs a SzNT elnöke adta meg a jelt, és állt az élére a székelyeket identitásuk megtagadására biztató, az RMDSZ, MPP, EMNP és az egyházi vezetőket is „székelyellenes koalícióba” tömörítő kampánynak!
Nem taglaljuk, hogy milyen indokok hozták össze ezt a „szövetséget”, de lényege, hogy a párt és egyéni érdekek ismét felülírták a nemzeti érdekeket!
   A székelyeket megalázó félrevezetés történelmi felelősséget ró mindazokra, akik ezt meghirdették és azokra is, akik véghezvitték, akik fejet hajtva vagy csak hallgatásukkal váltak cselekvő részeseivé az elkövetett történelmi bűnnek.
   Túl azon, hogy furcsa és megalázó nem csak a SZÉKELY-nevű települések lakói számára ez a rájuk kényszerített szerepjáték, de minden székely nemzettársunkra, ugyanakkor súlyos következményekkel fog járni a székely nép és Székelyföld jövőbeni lehetőségeire nézve. Hogy csak kettőt említsünk:
   1. A székely nép statisztikai eltüntetése a jogalapját szünteti meg a székelység önrendelkezési törekvéseinek.
   2. Az úgynevezett „székelyföldi magyarság” autonómia igénye a kisebbségi jogok kategóriájába sodródik és újabb 10 esztendőre a román hatalom jóindulatára bízatik!
   A kampány minden résztvevője találhat a maga számára mondvacsinált mentséget, kifogást. Egyedül a magát Székely Nemzeti Tanácsnak nevező testület nem kaphat felmentést, hisz identitásában tagadta meg és árulta el az általa képviselt közösséget.
   Nem csak, hogy megtagadta önazonosságát, de Elnöke és elöljárói ugyanerre biztatták tagjaikat és a székely embereket, kiknek felhatalmazásából viselik tisztségüket.
Ezzel olyan erkölcsi válságba sodorták a testületet, melyből egyetlen kiút létezik, az önfeloszlatás, vagy új identitásának elismeréseként nevének megváltoztatása a „Székely Nemzeti” jelzők törlése által pl. „Székelyföldi Magyarok Tanácsa” névre.

Gyergyószentmiklós, 2011-11-16

Borsos Géza József, Gyergyószék, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke,
Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke,
Bardócz Ferenc, Gyergyószék Székely Tanácsának alelnöke
Ferencz Csaba, Csíkszék Székely Tanácsának elnöke
Korpos Levente, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának elnöke
Székely Álmos, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke
Székely Levente, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának tagja
Ambrus A. Árpád, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának tagja
Dr.Takács József, Gyergyóalfalu Székely Tanácsának alelnöke
Czimbalmos Tivadar, Gyergyószentmikós

Jelen dokumentumot Gyergyószék Székely Tanácsa a 2011.november 16-án, Gyergyószentmiklóson tartott ülésén elfogadta.

Fejbőr - Sosem voltam Finnugor

2011. november 29., kedd

Provokációk vagy összeesküvés-elméletek?


Bármennyire is óvakodik az ember, a hiszterizálódás felé süllyedő politikai közéletben nem tud szabadulni a különféle összeesküvések létezésének képzelgésétől, különösen, ha ezek mögött valós történetek és tények állnak. A „képzelgések" akkor is „összeesküvéssé" szerveződnek, ha nem egy központi agytröszt irányításával, „terv", és „forgatókönyv" szerint türemkednek felszínre, hanem ösztönös, zsigeri gerjedelmek váltják ki. Nálunk a december elseje körüli napok ilyenek. Bizonyos román körökben magyarellenes indulatokkal terheltek, a magyarság esetében az 1918. december elsejével füljegyzett román hazugságígéretek ingerlik a képmutató, hazudozó, betolakodó s mindenekfölött pimasz és arrogáns, pri­mitív provokációkat. Ezek közül a legorcátlanabb az Új Jobboldal programszerű székelyföldi, december elseje környéki bevonulása. Két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyre, tavaly Marosvásárhelyre, idén Csíkszeredába, szerintük megannyi ősi román térségbe vonultak-vonulnak be, hogy erejüket fitogtassák, a székelyföldi magyarságot megfélemlítsék és megalázzák. Mit tegyünk? Lobogtassunk szembe velük székely rovásírásos táblákat vagy rovátkázott hutyurukat? Azt viszont érdemes végiggondolnunk, hogy a civilizált viselkedés függönyét magunk elé húzva, magányunkba bújva jót cselekszünk-e, amikor ezt a hazafiasnak álcázott inváziót szó nélkül eltűrjük. Nem újabb bátorítást nyernek-e ahhoz, hogy jöjjenek máskor is? 1990. február 10-én a gyertyás-könyves tüntetés alkalmával az erdélyi tömbmagyarság ezrei vonultak az utcákra, közterekre. Március 15-én a többszöri bukaresti helikopteres kiszállás tiltási kísérletei ellenére ezrek és ezrek vonultak ki Sepsiszentgyörgyön az utcákra, terekre. Mél­tó­sággal, fegyelmezetten. Ma is gyakran eszembe jut, hogy ha akkor intézmények épületeibe zsúfolódva ünnepelünk, nem ez a „szokás" honosodott volna-e meg? A félelem és a meghunyászkodás szokása. A csíkszeredai „bevonulás" provokáció, nyílt összeesküvés a székelyföldi magyarság ellen. Más előjellel ugyanez a szellem érvényesül Marosvásárhelyen az orvosi és gyógyszerészeti egyetem román vezetőségének törvénytelenségei esetében. A „honfoglalásos" pimaszság netovább­ja ugyanott a Bernády György iskolaelnevezés megakadályozása. Nyárádszeredában a harmadik ortodox templom felépítése. Ott, ahol mindössze néhány ilyen vallású család él. Nagyszalontán Arany neve helyett az új „honfoglalók" Dacia iskolaneve. Van vagy nincs összeesküvés?

Sylvester Lajos
Háromszék
(Forrás: erdely.ma)

2011. november 14., hétfő

Na ezt vegyék jegyzőkönyvbe ...

Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a világháború után. A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván. - Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat. A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar ha a hozzászólását jegyzőkönyvbe vennék-e. - Á nem, nem kell. Csak úgy mondtam... A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar: - Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat. Megint kérdik, jegyzőkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja: - Nem kell, csak úgy mondtam... A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt: - Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat. A román küldöttnek már vörös a feje! Üvöltve kifakad: - De hiszen akkor mi még itt sem voltunk! Mire a magyar: - Na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe...

2011. november 11., péntek

Minket büntetlenül rugdoshatnak? (Háromszék magyar politikusaihoz)


Tisztelt képviselőink! A választási láz hevében feledésbe merülni látszik a 2009. december 1-jei sepsiszentgyörgyi cirkusz. Önök azzal vannak elfoglalva, hogy épp melyik román párttal kössenek holtomiglan-holtodiglant, amiről mindenki tudja, hogy jó, ha egy hetet tart A román politikusok magasról tesznek ránk és Önökre. De térjünk vissza arra a témára, amiről külön-külön beszéltem mind az RMDSZ, mind az MPP képviselőivel mindeddig eredménytelenül. Nézzük a tényeket: idén nyáron Gyergyó­szentmiklóson rendezett "spontán tüntetést" a Noua Dreaptă nevű, köztudottan vasgárdista eszméket valló, elvakultan magyarellenes csürhe valamilyen mondvacsinált okkal, és az ottani MPP-s vezetés karba tett kézzel végignézte, sőt, utólag nyugodtan hátradőlve konstatálta: elmentek, vége! Ez volt a teszt, hogy lehet, szabad nekik. Vérszemet kapva hónapokig tervezgették és nyilvánosan bejelentették, hogy december elsején Sepsiszentgyörgyön fognak "ünnepelni". Ez volt a második lépés, az újabb teszt, hogy meddig mehetnek el. Az Önök részéről annyit érzékeltünk, hogy elhatárolódtak, a polgármesterünk kiutasította őket a városból, ami ugyan fellépésnek számít, de utólag visszanézve körülbelül annyit ért, mint holt lovon a patkó Jöttek vagy százötvenen, részeg randalírozással hosszan ordítoztak a városon, aztán, amikor úgy hozta az úri jókedvük, leléptek. Mi meg örüljünk, hogy elmentek, ugye, tisztelt RMDSZ-es vezetés? Az interneten a legnagyobb videomegosztón egyre-másra rakják fel sepsiszentgyörgyi "sikeres megmozdulásuk" bizonyítékait, nyíltan bozgoroznak, és szervezik a következő, ezúttal Csíkszeredában esedékes duhajkodá­sukat. Szándékukban áll rendszeresíteni a székelyföldi "kiruccanásokat", ez jó viccnek, érdekes időtöltésnek látszik számukra Megtehetik, mert senki nem tesz semmit ellenük! Amint tudjuk, december elsején a Magyar Gárda Székely Szakasza koszorút szeretett volna letenni a kolozsvári Mátyás-szoborhoz, és megemlékezni a Székely Hadosztály megalakulásáról. Arról a Székely Hadosztályról, amely 1918. december 1-jén alakult a románok ellen, és amelynek tudtommal egész Erdély területén nincs egyetlen emlékműve sem! Szégyen! Mi, sepsiszentgyörgyiek évek óta szorgalmazzuk ezt, de eddig mindig süket fülekre találtunk. Nos, a Magyar Gárda tagjait elhurcolták, és csendzavarásért (!) büntették meg 50 000 lejre. Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy békés lakosságára rárontó, minősíthetetlen módon viselkedő csürhe rendőri felvezetéssel, hangos bozgorozással randalírozhatott büntetlenül. A főszervező Lăcătuşu a mai napig eszi a székely kenyeret, felmarkolja a mi adónkból származó fizetését, és röhög a markába megúszta! Ő is! Önöknek nem az lenne a kötelességük, hogy kivizsgálást kezdeményezzenek azok ellen, akik egy békés kisváros lakosságát megtámadták? Az önvédelem Istentől kapott jogunk, sőt, kötelességünk! Önök a demokratikusan megválasztott képviselőink. Ennyit nem várhatunk el Önöktől, hogy tegyék a dolgukat? Tisztelt magyar képviselőink! Én mint választópolgár minden egyes szavazáskor ott vagyok az urnáknál, és igyekszem a Nemzetünk számára legmegfelelőbb képviseletet biztosítani. Nekem gyerekeim vannak, és ebből kifolyólag kötelességeim. Önök minden kampánykor megígérik nekünk a Fiastyúkot csibéstül. Aztán sikeresen elérik a céljukat, és ahelyett, hogy annak a közösségnek az érdekeit szolgálnák, amely bizalmat szavazott Önöknek, egymásnak esnek, és arra fordítják az energiájukat, hogy egymást ütik-vágják, mi pedig itt vagyunk kitéve soviniszta támadásoknak, mert Önök épp egymással háborúznak! Ezúton követelem, hogy mielőbb indítsanak kivizsgálást Lăcătuşu és az összes ideszállított futballhuligán ellen, valamint követelem, hogy fejenként annyi büntetést kapjanak, mint a Magyar Gárda tagjai! Amennyiben a közeljövőben nem indul meg a kivizsgálás és az eljárás, úgy aláírásokat fogok gyűjteni, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselőjéhez, Szegedi Csanádhoz fogok fordulni segítségért, hogy emelje fel a szavát értünk, mert nekünk nincs sem helyi, sem európai parlamenti képviseletünk. Tisztelt képviselőink! A Noua Dreaptă állami támogatással, nagyromániás szervezésben taposhatott a mi önérzetünkön! Amennyiben Önök nem teszik a dolgukat, úgy azt mondom: hallgatólagos magyar beleegyezéssel. Mert vétkesek közt cinkos, aki néma.
Sántha Éva, Sepsiszentgyörgy (2009. december 11., péntek: Nyílttér)

2011. november 10., csütörtök

A székelyek elmagyarosítása


Ősromán föld ősromán lakói Tessék csak Románia térképére nézni! A székelyek által lakott terület - a térkép szerint - az ország szíve. Hogyan lehet idegen szívvel élni!? Egyszer és mindenkorra a székelynek meg kell tanulnia azt, hogy ez "ősi román föld". Ők románok, hisz az egyik "tudományos munka" szerzője, G. Popa- Lisseanu megírta, idézem: "az antropológia tanai szerint semmi különbség sincsen köztük (székelyek) s közöttünk (románok). Az eredete a székelyeknek egy a románokéval", sőt, a "románok vére vegyelemezve ugyanaz, mint a székelyeké". Nem lehet véletlen, hogy Nyárád- szeredában, a hajdani székely mezővárosban a gazdasági nyomor közepette néhány száz románnak a központban, a városka parkjában akarják felépíteni a harmadik román templomot. Nos, az ortodox templomoknak valóban a székely települések központjában a helyük! Természetesen nem azért, hogy az átutazó a települést románnak vélje, nem. Hanem abból a praktikus meggondolásból, hogy így a székely hamarabb rátalál ősi gyökereire. Milyen dolog az, hogy a székely, miközben jóízűen majszolja a drága, friss és foszlós belű, meleg román cipót, arcátlanul területi önkormányzatot követel? Hát nem szemtelenség még a gondolata is annak, hogy ők az ország szívében meg akarnak maradni székelynek? Mindezt akkor, amikor a világtörténelemben páratlan gyorsasággal sikerült Erdélyt megszabadítani a német lakosságtól, a magyarok által többségben lakott városokat, régiókat elrománosítani. Mi az, hogy a gyanútlan külföldi turista, ha a hosszú út során elszendereg, és a kocsi eljut a székelyek földjére, egyszerre csak idegen tájakon találja magát? Milyen aljasság is lenne az, hogy a megfáradt turista angol-román szótárt szorongatva érdeklődne az "úgynevezett" székely településeken, ahol nem biztos, hogy megértenék, mert ők is gyatrán beszélnek románul. A turista nagy-nagy szerencséjére a székelyek a történelmük során balkezesek voltak, és nem értettek a fegyverforgatáshoz, így a székely falvak rendőrei román anyanyelvűek! (Persze, ha a székelyek akarnák, ők is kaphatnának rendőri kiképzést. Nem kellene elmenniük innen, mert Sepsiszent-györgyön vadonatúj rendőr- akadémia működik. Hogy nincs magyar nyelvű képzés, önálló tagozat, érthető! Nem azért, mert a székely megbízhatatlan, vagy másodrangú állampolgár, a balkezesség mellett talán a magyar nyelv nem alkalmas a rendőrképzésre.) Visszakanyarodva a turistához. Őt a román rendőr megnyugtathatja. Elmagyaráz-hatja, hogy jó helyen tapicskol. Azaz "ősromán földön". Az ősromán lakók csak rövid ideig fognak nyelvzavarban idétlenkedni, mert még néhány évtized, és már folyékonyan beszélnek majd ősi nyelvükön. Ezért is nem dukál nekik állami egyetem. Különben is, már jól gagyognak románul. Tessék csak elmenni a zöldségpiacra, amikor a pungába beteszik az ardét, a vinetét stb. Különben elképzelhetetlen e régió autonómiája! Ez azért nem lehetséges, mert akkor fuccs a nagy álomnak, az egységes és homogén álomképnek. Márpedig szegénység ide, vagy oda, ez a legfőbb cél! Az elmagyarosítás A hazugságból font szennyet, tódításokat szemrebbenés nélkül ragozzák- habozzák. Újabban a tévé ernyőin feltűnt Vadim mellett egy mitugrász, aki önmagát történésznek titulálja. Ő azt is tudja, hogy a székelyek nemrég, az elmúlt két évszázadban magyarosodtak el. Hogy ez miként valósult meg a trianoni diktátum előtti és utáni években - román uralom idején -, csak találgatni lehet! Bizonyára a hőbörgő magyar nacionalizmus által kialakult egy olyan lelki betegség, amely milliós tömegek gondolkodását befolyásolja. A tévéadásban a magas röptű történészi eszmecserét hallgatva, az erdélyi magyarság nacionalizmusát is próbálom elképzelni. Bizonyára tervszerűen, rajtaütésszerűen, egy-egy idegenforgalmi expedíciót szervezve (ki)rándultak Székelyföldre. Makacsul kitartottak a cél megvalósítása mellett. Kezdetben, a Trianon utáni évtizedekben lóháton, szekéren, gyalog, biciklin, ki ahogy tudott, úgy érkezett. Később már autóval, autóbusszal stb. Rendületlenül jöttek-mentek Székelyföldön, a "törökök" között, fenyegetőztek, törökbúzára térdepeltették őket, talán még a Duna-csatornához való deportálást is emlegették. Addig-addig erőszakoskodtak, amíg a székelyek megelégelték a zaklatást, és magyarok lettek. Az anyaországiak az államhatáron nehezen juthattak át, gondolok a híres Károly erődrendszerre, amelyet a két világháború közötti években a magyar invázió feltartóztatására emeltek. Köztudott, hogy 1920-ban, amikor Trianonban a románok visszavették az ősi, a több ezer éves dákó- román területet, Erdélyt, így Székelyföldet is, a magyarok nem nyugodtak ebbe bele, nem mondtak le az idegen területekről, amelyet csupán a honfoglalástól, 895-től 1920-ig, csekély 1025 éven át bitoroltak, ezért épült az említett védvonal. Később, az 1940-es évek végén, a Sztálin-orgona győzelemittas harsogása után a leeresztett vasfüggöny akadályozta az alföldi magyarok átkelését a határon, így a székelyek elmagyarosításának piszkos munkáját az erdélyi magyarok követték el. Mielőtt hurrázni kezdenénk azon, hogy az erdélyi magyarság képes volt - román uralom alatt - Székelyföldet elmagyarosítani, nézzük meg, mi történt az általuk lakott régiókban, hajdanán színmagyar nagyvárosokban. Úgy tűnik, hogy jobban tették volna, ha odahaza csücsülnek, mert amíg Székelyföldön turnéztak, "magyarosították" azt, addig a saját lakhelyük valóban elrománosodott. Ebbe besegített 800 000 moldvai és a nagyszámú havaselvi, aki a Kárpátokon túlról telepedett Erdélybe. Nos, a tévében elhangzó történelmi érvekből ez az egy is elég, mert jól szemlélteti a beteges propagandát. Kik a székelyek? Lélekszámuk 750 000 főre rúg. Az önmagukat székelynek vallók mindig büszkék voltak a történelmükre, szabad emberi státusukra, hun származásukra. A krónikák a magyarokhoz csatlakozott népként ismerik őket. A székelyek, amióta a történelemben az oklevelek jegyzik, mindig magyarul beszéltek. A köztudat szerint a székelyek a magyar nemzet legmagyarabb csoportját alkották. A székelyek által lakott területet nevezik Székelyföldnek, ahová a XII- XIII. században telepedtek le. Ez egy olyan történelmileg és etnikailag kialakult régió, történelmi táj, ahol magyarul beszélnek. Székelyföld soha nem volt "ősi román föld"! Köz-igaz-gatásilag és államjogilag 1920-ban csatolták Romániához. Székely-föld a székelyek szűkebb hazája, szülőföldje. A nevének használatát akadályozók egy népcsoportot gyaláznak, sértenek, amely nem szolgálja a román-magyar együttélést! Szerző: Kádár Gyula

A Székely Gárda felhívása


A Székely Gárda Mozgalom tudomására jutott, hogy a Noua Dreapta nevezetű magyargyűlölő szervezet december elsején Csíkszeredába készül és ott felvonulást tervez. Tiltakozásunkat fejezzük ki a város vezetősége és a hatóságok fele, mert ez a szervezet a román állam nemzeti ünnepének leple alatt tervez olyan felvonulást tartani, amely csakis a feszültségkeltés és megfélemlítés eszköze lehet. Ugyanakkor tiltakozunk a kettős mérce újbóli alkalmazása ellen, mert évek óta a fent nevezett szervezet tagjainak felvonulását mindig kedvezményezték és biztosították, miközben mozgalmunk tagjait rendszeresen meghurcolták, különböző megemlékezések és rendezvények alkalmával, pénzbeli büntetésekkel is sújtva őket. Ezek közül a két legjelentősebb alkalom a 2009 és 2010 december elsejei kolozsvári megemlékezések résztvevőinek meghurcolása, első alkalommal 50000 RON büntetéssel sújtva a megemlékezésen rendezőként szereplő Balázs Pál Gergelyt, majd 2010-ben a megemlékezésre készülő 8 személyt, még a megemlékezés előtt elhurcolták, megalázni próbálták és összesen 20000 RON (ebből egyik szervező 10000 RON, míg a másik 5000 RON) pénzbüntetéssel sújtották. Az első alkalommal kiszabott büntetést a bíróság, jogtalannak ítélve, eltörölte, míg a második alkalommal kiszabott büntetések fellebbezése folyamatban van. Ugyanazon napokon a ND Sepsiszentgyörgyön, valamint Marosvásárhelyen vonult fel a Román Csendőrség biztosításával (utóbbi helyszínen törvényellenesen). A mozgalmunk tagjai által bejelentett több rendezvényt, a hatóságok nem engedélyeztek azóta sem, bizonyos hamis okokra hivatkozva. Követeljük, hogy az illetékes szervek, jelen esetben a törvények ismeretében, akadályozzák meg az említett szervezet felvonulását a Székelyföld szívében. Nem türhetjük tovább, hogy a Székelyföld érdekében megmozduló szervezetek minden alkalommal jogtalanul akadályozva vannak, míg egyéb, a Székelyföld gyarmatként való megtartásában mesterkedő szervezeteket és személyeket törvényellenesen előnyben részesítik. Ezúton felhívást intézünk minden székely és magyar hazafi, valamint a Székelyföld sorsát szívén viselő emberek fele, hogy december elsején jelenlétünkkel tiltakozzunk a felvonulás ellen és kötelezzük az általunk, érdekeink képviseletére megválasztott embereket, legyenek azok bármilyen párthoz tartozóak, a feladataik teljesítésére és nemzeti jogaink érvényesítésére.