Székely Székek Fóruma 2010 Kikelet hava 6

-- KÖZLEMÉNY

A Székely Nemzeti Tanács 2009. december 19-én, marosvásárhelyi ülésén
határozott arról, hogy 2010. március 6-án Csíksomlyón tartja következő
ülését, melyen napirendre tűzi a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL
szóló nyilatkozattervezetet, valamint az elmaradt házszabálymódosító
javaslatokat.

Az SZNT határozatai kötelezőek annak minden tagjára, a széki és
települési tanácsokra is.

A határozatot betartva, tanácskozásra ültünk össze Csíksomlyón, ma
2010 március 6-án.

A tanácskozáson Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék és Gyergyószék
küldöttei, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely települési székely
tanácsainak képviselői,  SZNT  küldöttek vettek részt, de szép számmal
voltak jelen az SZNT tevékenységét, célkitűzéseit támogató szervezetek
képviselői, valamint a székelység jövőjéért felelősen cselekedni
óhajtó székely emberek, összesen több mint százharmincan.

Tekintettel arra, hogy az SZNT küldöttek több mint fele nem volt
jelen, az ülés a széki tanácsok fórumaként folytatta munkálatait.

A fórum helyzetelemzést végzett és határozatokat, ajánlásokat fogadott el.

1. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a Székely Nép
helyzetét, az úgynevezett "székely kérdést" nem lehet
kisebbségpolitikai eszközökkel megoldani. Megoldása csak a székely nép
önrendelkezési jogának érvényesítése által lehetséges. Ezzel
kapcsolatban a testület nyilatkozatot fogadott el, melyet ezennel
nyilvánosságra hozunk (mellékelve a Nyilatkozat a Székely Nép
önrendelkezési jogáról).

2. Megállapítást nyert, hogy a székely nép közképviseletét, csak egy
minden székely települést átfogó Székely Nemzeti Tanács láthatja el
eredményesen. Ennek értelmében a testület úgy határozott, hogy a SZNT
Házszabályának 22. cikkelye értelmében indítványozza a SZNT rendkívüli
ülésének összehívását legkésőbb április 10-ig az alábbi napirenddel:

a.  Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról.
b. Határozati javaslat a SZNT szervezeti megerősítéséről és a
települési tanácsok megújításáról
c. Határozati javaslatok az SZNT ÁB összetételéről, az elnöki tisztség
betöltésének módjáról és az összeférhetetlenségről
d. Javaslat a Székely Földalap létrehozásáról

3. A tanácskozás javasolja a március 12-én összeülő Székely
Önkormányzati Nagygyűlésnek, hogy vegye napirendre, vitassa meg és
fogadja el a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL  a székelyek által
elfogadott nyilatkoztot.

Csíksomlyó, 2010. március 6.

A Székely Székek Fórumának Ülésvezető Elnöksége:
Ambrus A. Árpád, Gyergyószék Székely Tanácsának soros elnöke
Veress Gávid, Csíkszék Székely Tanácsának soros elnöke
Szabó Miklós, Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsának elnöke
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács Állandó  Bizottságának tagja



NYILATKOZAT

A SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL
 (javaslat a Székely Nemzeti Tanács 2010. április 10-i küldötgyűlésére)

A SZÉKELY KÉRDÉS megoldásának alapvető eszköze a szabadság és
egyenlőség elvére épülő ÖNRENDELKEZÉS, az ENSZ Közgyűlése által
elfogadott kötelező jellegű alapjog.

Az 1977-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok
Egyezségokmánya kimondja:

"1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a
népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon
biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."

2."Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén
alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és nemzetközi jogból
eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával - szabadon
rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen
körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához
szükséges eszközeitől."

Az önrendelkezési jog mint természetes jog minden más szabadságjognak
is  az alapja, melyet nemcsak számtalan ENSZ- határozat és deklaráció,
hanem az Európa  Tanács és az EBEÉ (EBESZ) határozatai is
megerősítenek.

Az önrendelkezési jog a SZÉKELY NÉPET is megilleti. Az őshonos SZÉKELY
NÉP szülőföldjén, Erdélyben, Székelyföldön évezredes történelme során
sajátos jogrendet, önigazgatási rendszert és kultúrát hozott létre.
Húsz évvel a kommunista diktatúra és Európa átrendeződése után a
székelység másodrangú állampolgárként él Romániában, kitéve a román
állam agresszív nacionalizmusának, az erőszakos beolvasztásnak.

A jogot az önrendelkezésre, amelyet számtalan európai nép kivívott az
elmúlt húsz évben, a SZÉKELY NÉPTŐL sem szabad megtagadni. Ez a jog
kötelező jellegű - ius cogens - nem csak be kell tartani, de erről a
jogról le sem lehet mondani. Minden szerződés, mely megszegi ezt a
jogot, semmis.

Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul. A SZÉKELY NÉP élni akar
önrendelkezési jogával, sorsáról saját maga akar dönteni, életét ősei
tudása, hagyományai szerint akarja intézni.

A román hatalom az Alkotmány 1. cikkelyére hivatkozva, miszerint
Románia "egységes nemzetállam", megtagadta a SZÉKELY NÉP területi
autonómiához való jogát. Ebben a kényszerhelyzetben egyetlen
lehetőséget hagyott a SZÉKELY NÉP számára a TELJES ÖNRENDELKEZÉSI JOG
követelését. A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS, mint a SZÉKELY NÉP akaratából
közképviselettel felruházott testület, e felhatalmazás birtokában,
népe iránti felelőssége tudatában, kötelességét teljesítve követeli:

1.            Románia Parlamentje hozzon törvényt általános, titkos
népszavazás kiírására Székelyföld Autonómia Statútumában nevesített
közigazgatási területen, abból a célból, hogy Székelyföld őshonos
lakói szabadon kinyilváníthassák akaratukat önrendelkezési joguk
gyakorlásának formájáról.

2.            Amennyiben a Román Parlament elutasítja fentnevezett
törvény megalkotását, a Székely Nemzeti Tanács haladéktalanul szervezi
meg a székely nép belső népszavazását az 1. pontban foglaltak szerint.

3.             A magyar állam végre vállaljon védőhatalmi státust
alkotmányos alapon a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési
folyamatában.

4.            A minden magyarok kormánya képviselje a
kinyilatkoztatott népakaratot az illetékes fórumokon, kiemelten az
Egyesült Nemzetek Szervezete előtt.

Felhívással fordulunk minden székely testvérünkhöz, a székely
települések önkormányzataihoz, a politikai pártokhoz, képviseletekhez,
az egyházakhoz, civil szervezetekhez, közéleti személyiségekhez, a
médiához, hogy a Székely Nemzeti Tanács Nyilatkozatában foglaltakat
felvállalva, legyenek társak a székely nép önrendelkezési jogának
érvényesítéséért folytatott küzdelmünkben!

Isten minket úgy segítsen!
Székelyföld örök!

Kelt Csíksomlyón, az Úr 2010. esztendejében, Kikelet havának 6. napján

A SZÉKELY SZÉKEK FÓRUMA
Csíkszék, Gyergyószék, Bardóc-Miklósvárszék, Udvarhelyszék, Kézdiszék