2012. január 5., csütörtök

Halálos fenyegetések, himnuszbotrány és magyarellenes plakátok


Bár a múlt év végén viccesen előrejelzett Új Jobb – Székely Gárda Szilveszter esti találkozó előre megjósolható módon elmaradt, a fent említett szélsőséges román szervezet tagjai egy nappal korábban Csíkszeredában illegális plakátolási akciót hajtottak végre, kérvén a „román jégkorong elmagyarosításának a megállítását”.

Az említett akcióval kívánt az Új Jobb a december közepén kirobbant himnuszbotrányra reagálni. Történt ugyanis, hogy a december közepén megrendezett Románia-Magyarország jégkorong mérkőzésen a Románia válogatott jégkorong csapatában játszó székely nemzetiségű hokisok a román himnusz alatt hallgattak, de a magyar  és székely himnuszt a közönséggel együtt énekelték. A plakátoláson túlmenően komolyabb fellépések is történtek a román válogatott gerincét alkotó HSC Csíkszereda jégkorongozója, Péter Levente ellen, akit a román média a himnuszügy egyik kirobbantójának tart. A csíki hokis elismerte és büszkén vállalja a tettét, emiatt a román nacionalisták célpontjává vált és halálos fenyegetéseket is kapott. December végén, az egyik honlapnak, adott interjúban Péter Levente elmondta, hogy egy közösségi portálon folyamatosan érkeztek a fenyegetések, ezért korlátoznia kellett az üzenőfala hozzáférhetőségét, de kiderítették barátnője személyét és őt is fenyegetik. Elmondta, hogy az ügyben több román újság és tévé is kért interjú lehetőséget, de nem nyilatkozik nekik, mert kiforgatják a szavát. Szerinte a román sajtó bolhából csinált elefántot az eladott lapszám növelése érdekében, hiszen ő egyrészt magyarnak vallja magát (amúgy magyar-román kettős állampolgár) és ezért a magyar himnuszt énekli, ezenkívül nem ismeri a román himnuszt és a román nyelvet is nehezen beszéli; másrészt a nagy sajtófigyelem máskor nem nyilvánul meg a román jégkorong körül, csak amikor valami botrányt remélnek, ahogyan azt a előző, a kis hokisok ügyében is tették, amikor három tizenhat éven aluli kis hokist tiltattak el határozatlan időre a jégkorongtól, akik vizes törölközővel figyelmezték az őket származásuk miatt sértegető román anyanyelvű társukat. Mintegy a Péter Levente által elmondottakra bizonyítékként a román sajtó a maga módján tálalta az interjúban elmondottakat: a botrányt kirobbantó Libertatea bulvárlap, illetve a Gsp.ro honlap szerint a hokis azt nyilatkozta a magyarországi sajtónak, hogy halálosan megfenyegették, ezért törölnie kellett adatlapját a közösségi portálon, miközben a „tiszta román” barátnője is nagyon megijedt. Az ügyben más romániai (román-magyar kettős állampolgárságú) székely sportolók is kifejtették a véleményüket különböző romániai és magyar sajtótermékekben: Szőcs Emőke, magyar színekben versenyző csíkszeredai sílövész: „Az, hogy a román válogatottban szereplő magyarok a magyar himnuszt éneklik, gyakran megesik. Szerintem jogos, amit a fiúk csináltak: naná, hogy nem fogjuk a román himnuszt énekelni. Ha ott lettem volna, ugyanezt teszem: elénekeltem volna a magyar, majd a székely himnuszt.” Becze Tihamér, a HSC Csíkszereda jégkorongozója, a román válogatott tagja: „A románoknak jóformán semmi közük ehhez a válogatotthoz, meg egyáltalán: az itteni jégkoronghoz sem. A csapatba rajtunk kívül egy ukrán srác és egyetlen román nevű játékos fér be, a kapusunk, de ő is gyergyószentmiklósi, az édesanyja pedig magyar [...] Miután a nézők illedelmes csendben végighallgatták a román nemzeti dalt, a magyart végigénekelték. Persze velünk együtt. Aztán még rákezdtünk a székely himnuszra is. Az történt csupán, ami Csíkban vagy Gyergyóban mindennapos [...] A mi hazánk Székelyföld, a mi himnuszunk úgy kezdődik: Ki tudja, merre, merre visz a végzet... és úgy folytatódik: Maroknyi székely, porlik, mint a szikla... [...] kényszerűségből játszom Románia csapatában [...] keveset értek a nyelvből. De ez nem csoda, mert a gyerekkorom jó részét Magyarországon töltöttem. A székelyföldiek egyébként nagyjából úgy vannak a kötelező román nyelv-oktatással, mint ahogyan a rendszerváltás előtt a magyarok viszonyultak az oroszhoz. Púp a hátukon [...] büszke vagyok a székelységemre, a magyarságomra és arra is, hogy sportoló vagyok, csapatjátékos aki mindig nyerni akar, álljon bármilyen felirat a dresszén.”
(Forrás: Székely Újság - Csiszer Lóránt: Halálos fenyegetések, himnuszbotrány és magyarellenes plakátok)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése